Csörög község hivatalos honlapja

Választási információk – 2024. június 9.

Településünk története

örög földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a letelepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (föld-történeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyó-hegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll.
Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló „kőzet- folyamok” közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló „hasadék vulkán” 221m magas (a Gellért- hegy 235 m). A kúpalakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek.

falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyán- és a Sződrákos-patak.
Csörög neve a csörge’csermely’ szóból származik, de van a XIX. századból egy népetimológiás névmagyarázat is, mely szerint „ Vácz felöl van a Csörög puszta, jelenleg híres bortermesztő hegy, mely elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a hegyen meglódulván csörögve aláhullanak”. (Ezt Volentics Bálint sződi bíró jegyezte le 1865-ben.)

legkorábbi történeti emlék a bronzkorból származik. A csörögi hegy tetején erődítés nyomait találták 1881-ben, s ezt Tragor Ignác neves váci régész is megerősítette, de egy 1984-es régészeti bejárás során már nem találtak erődítésnyomokat.Mivel azonban a magaslati helyek védelmet nyújtottak a korai ember számára, valószínűsíthető, hogy valamilyen sánc-, vagy földvárszerű építmény lehetett ott. A XIX. században kő- és cseréptöredékek kerültek elő ezen ősi településről.

Az úgynevezett hatvani kultúrához tartozó, valamint kelta cseréptöredékek és edények találtak a régészek a Hartyán-patak feletti dombon (ma téesz-központ), s ugyancsak innen származnak római kori edénytöredékek, amelyek kvád eredetűek. A váci Tragor Ignác Múzeumban a Vác évszázadai c. helytörténeti kiállításon látható ma is egy Csörögből származó kelta edény. A csörögi szőlőknél pedig kelta temetővel számolnak a régészek.
középkori leletanyag szintén gazdag cserép- és edénytöredékekben, például a VIII-IX. századból barna és fekete, tölcséresen kifelé álló, ferdén levágott szélű fazékperemek kerültek elő. A legjelentősebb Csörögből származó régészeti emlék a honfoglalás korából származó „csörögi kard”, melyet Tragor Ignác a következőképpen ír le: „1896-ban néhai Szekeres István csörögi szöllejében fordítás alkalmával rozsdamarta kettétört kardot találtak a munkások. A jellemző hármas cikkelyre osztott markolatgombnál, a rövid vastag és végén ív alakban metszett keresztvasnál és a mindegyiken lévő ezüstbetétű fonadékos díszítésnél fogva a Karoling-kori típushoz tartozik, mely típus 800-1000 között volt Közép- és Észak-Európában elterjedve. Magyarország területéről a mi kardunkon kívül csak két nagy frank kard ismeretes, ezek a prágai Szent István-kard, és a Túrócszentmártonban talált .” Ilyen kardot egyébkent a Megyer törzsből származó honfoglaló magyarok használtak.
A középkorból több okleveles említése fennmaradt Csörögnek, 1295-ben Churg, 1334-ben Cherg, 1476-86-ban pedig Chereg néven említik, mint Duka birtok szomszédságát. E századokban Csörög a váci püspökség jobbágyfalva lehetett, egész a török időkig.

török uralom 1544-től 1685-ig tartott a környéken, melyet csak Sződ vészelt át 4 lakossal. A török kor elején Csörög, Sződ, Duka, Rátót, Göd még virágzó falvak voltak, de már a XVII. század első felére pusztává váltak. Ennek oka a Vác megszerzéséért és megtartásáért vívott gyakori harc volt a török és a császári seregek között. A török közigazgatási beosztás szerint Vác és környéke a budai szandzsákhoz, azon belül a váci náhijéhez ( kerület) tartozott. A korszak elejéről fennmaradtak török adóösszeírások (defterek), melyek szerint a XVI. század 90-es évtizedéig Csörög virágzó falu volt, s lakosait, mint a hódoltság határán lévő falvakat általában, sújtotta a kettős adóztatás, tehát a török birtokosoknak és volt földesuruknak, a váci püspöknek egyaránt adóztak. A törökök 1546-ban 37 főt írtak össze Csörögben. Ezek csak a felnőtt férfiak, hiszen az adózásnál őket vették figyelembe. Ugyanekkor Dukán 16 főt írtak össze, Sződön 57-et. 1590-ben, az utolsó török összeíráskor Csörögöt 94 felnőtt férfi lakta, Duka ekkor már három évtizede puszta volt, Sződön pedig 72 volt a felnőtt férfiak száma. Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy Csörög a török uralom első évtizedeiben gyarapodott, ekkor szerezték meg például lakosai a Guti Főd pusztát szántóföldnek, és ugyancsak a falu szántóföldje volt a Nagy- és Kis- Szór földje.

A szőlőterületeket is gyarapították a határban és a Naszály hegyen. Csörögnek voltak török földesurai is, például egy bizonyos Abdurrahman hodzsa.
A falu gazdagsága a 15-éves háború idején és után szűnt meg, ekkor vált a terület fokozatosan pusztává. A török uralom végén visszakerült a váci püspökök tulajdonába, akik váci polgároknak adták bérbe szántásra, szőlőtermesztésre és legeltetésre a csörögi területeket. A korszakból Csörögnek a következő említései maradtak fenn: 1628- Czeorg, 1634- Czergeő, 1657-Csőrg, 1678-Csórg, 1723-Csörögh, s ettől kezdve így szerepel a helynév összeírásokban. A török uralom 1544-től 1685-ig tartott a környéken, melyet csak Sződ vészelt át 4 lakossal. A török kor elején Csörög, Sződ, Duka, Rátót, Göd még virágzó falvak voltak, de már a XVII. század első felére pusztává váltak. Ennek oka a Vác megszerzéséért és megtartásáért vívott gyakori harc volt a török és a császári seregek között. A török közigazgatási beosztás szerint Vác és környéke a budai szandzsákhoz, azon belül a váci náhijéhez ( kerület) tartozott.
A korszak elejéről fennmaradtak török adóösszeírások (defterek), melyek szerint a XVI. század 90-es évtizedéig Csörög virágzó falu volt, s lakosait, mint a hódoltság határán lévő falvakat általában, sújtotta a kettős adóztatás, tehát a török birtokosoknak és volt földesuruknak, a váci püspöknek egyaránt adóztak. A törökök 1546-ban 37 főt írtak össze Csörögben. Ezek csak a felnőtt férfiak, hiszen az adózásnál őket vették figyelembe. Ugyanekkor Dukán 16 főt írtak össze, Sződön 57-et. 1590-ben, az utolsó török összeíráskor Csörögöt 94 felnőtt férfi lakta, Duka ekkor már három évtizede puszta volt, Sződön pedig 72 volt a felnőtt férfiak száma. Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy Csörög a török uralom első évtizedeiben gyarapodott, ekkor szerezték meg például lakosai a Guti Főd pusztát szántóföldnek, és ugyancsak a falu szántóföldje volt a Nagy- és Kis- Szór földje. A szőlőterületeket is gyarapították a határban és a Naszály hegyen. Csörögnek voltak török földesurai is, például egy bizonyos Abdurrahman hodzsa.
A falu gazdagsága a 15-éves háború idején és után szűnt meg, ekkor vált a terület fokozatosan pusztává. A török uralom végén visszakerült a váci püspökök tulajdonába, akik váci polgároknak adták bérbe szántásra, szőlőtermesztésre és legeltetésre a csörögi területeket. A korszakból Csörögnek a következő említései maradtak fenn: 1628- Czeorg, 1634- Czergeő, 1657-Csőrg, 1678-Csórg, 1723-Csörögh, s ettől kezdve így szerepel a helynév összeírásokban.
A középkorból több okleveles említése fennmaradt Csörögnek, 1295-ben Churg, 1334-ben Cherg, 1476-86-ban pedig Chereg néven említik, mint Duka birtok szomszédságát. E századokban Csörög a váci püspökség jobbágyfalva lehetett, egész a török időkig.

z 1700-as évekből kevés Csörögre vonatkozó említés maradt fenn, melyek közül a jelentősebbek a következők:
A század első évtizedeiben Csörög pusztát a váci polgárok bérelték a püspöktől (pl. 1714-es szerződés). 1723-ból fennmaradt egy határjárási jegyzőkönyv, melyben tanúk bizonyítják, hogy Csörög sohasem tartozott Sződhöz, csakis Váchoz. Egy 1742. december 18-án keletkezett oklevél szerint Vácot felosztották Püspökvácra és Káptalanvácra, melyben Csörögöt a püspök kéri magának. 1761-es és 68-as oklevelek szerint is váci lakosok szőlői és szántói voltak Csörög pusztán. 1782-ben azonban már Grassalkovich Antallal egyezkedik (aki a gödi puszta és Sződ földbirtokosa 1736 óta) Vác város a csörögi rét haszonbérletéről. Ettől fogva több évtizedes pereskedésben álltak a sződiek több környékbeli puszta birtoklásáért Vác várossal. Ami bizonyos, 1787 óta szerepel Csörög az anyakönyvekben, tehát már ismét születtek ide emberek, de ekkor már mint Sződhöz tartozó majort tüntették fel (1812-ben 5 római katolikus lakosa volt már), de a Csöröghöz tartozó rétekért még harminc év múlva is pereskedtek a váciak a váci püspökkel. 1796-ban Csörög gazdasági adatai az alábbiak voltak: tulajdonosai a váci püspök és herceg Grassalkovich Antal, s területén 31 hold szántó, 68 hold szőlő és kert, 783 hold rét és legelő, valamint 882 hold erdő volt található.

Az 1800-as években Csörög több nemesi lakkal gazdagodott. 1810 körül épült a mai csörögi vasútállomás mellett a Holló-kúria (ma sajtgyár). Az épület klasszicista stílusú, földszintes, alaprajza U-alakú, hátul tornácos. (1945 után tangazdaságként működött, majd a Szobi Szörpgyár egyik üzeme lett, utána az Erdei Termék Vállalat, ma a Romadur kft. tulajdona.)
Adataink szerint 1820 körül épült Sződön, illetőleg a hozzá tartozó „Csőreg pusztán” a Várkonyi-kúria. Semmi biztosat nem tudunk róla, talán ez a Csörögi út 5.sz.alatti épület. 1830 körül épült az Árpádmajorban, ma Csörögi utca 8.sz. a Gajári-, később Bornemissza- kúria. A szintén földszintes klasszicista épület téglalap alaprajzú, 424 hold terület tartozott hozzá. A Gajáriak 1888-ban kaptak nemesi címet. Az építtető Gajári Antal fia, Gajári Géza 1890-ben Vác polgármestere, 1896-ban pedig a kerület országgyűlési képviselője lett. Az 1900-as években a kúriát Bornemissza Géza festőművész vette meg, aki később a nagybányai festőiskolához csatlakozott. 1945 után lakásokat alakítottak ki az épületben, ma is lakják, sajnos igen rossz állapotban van.
gy valamikori kúriához tartozhatott az a két díszes kapuoszlop, melyet a Csörögi-hegyen találtunk (Sima utca). Ennek az egykori épületnek nem akadtunk nyomára a szakirodalomban, de a helyiek elmondása szerint itt egy jelentősebb épület állhatott, építtetőjeként egy grófnőt emlegetnek (Grassalkovich?), aki egy kriptát is elkezdett építtetni családjának a szemben lévő dombon . Az ehhez a kriptához vezető útra 8 fenyőfát ültettetett (a mese szerint ennyi helyet képeztek ki a kriptában), melyekből ma már csak 7 áll. A dombon a sírkamra maradványai is megtalálhatók. E feltételezett kastély kertjében állt az az Orbán- szobor, amely ma a sződi katolikus templom mögött látható. A szobrot néhány évvel ezelőtt vitték oda a hegyről.
Az 1848-49-es szabadságharc folyamán két váci csatát vívtak, melyeknek csörögi vonatkozásaik is vannak. Az első váci csatát 1849. április 10–én a dicsőséges tavaszi hadjárat egyikeként vívták. Erről a váci ferences barátok így írtak: „A harc délelőtt kb. 11 órától egészen délután fél kettőig tartott. A hadsorok először a Csörög nevű szőlőhegynél csaptak össze .” A második váci csatának, mely 1849. július 15-22-ig tartott, de vesztes volt, egy része szintén a csörögi szőlőknél zajlott. A feljegyzések szerint mindkét hadsereg sok embert veszített ekkor, még évtizedek múlva is kerültek elő emberi csontok a hegy lábánál.
1849 után Csörög területeinek birtokosai voltak Vác városa, a váci püspök és Sződ község. A Grassalkovichok ekkortól már nem tulajdonosok. Azt, hogy Csörög mely területeit birtokolták az egyes tulajdonosok, egyelőre nem tudtuk kideríteni. De egy 1854-55-ös birtokperről az alábbi feljegyzést leltük: „Miután a derecskei és csörögi réteknek újabb elkótyálását elrendelte a t. Tanács (Vác város), a telektulajdonosok a nagyméltóságú Helytartósághoz folyamodtak”. A „kótyálás” a további rendelkezésig elhalasztatott, majd 1855-ben a rétet a városnak ítélték, de nem jogerősen. 1867-ben is vannak Vác birtokában „csörgi cenzuális (bérletbe adott) földek” egy feljegyzés szerint.

a Ön, kedves látogató felkeresi településünket, egy olyan helyre érkezik, melynek lakói büszkék történelmükre, ápolják hagyományaikat, de a folyamatos fejlődést helyezve előtérbe igyekeznek megfelelni a modern kor kihívásainak.
Helyi adottságaink, a Dunakanyar közelsége, az M2 gyorsforgalmi út és a Gödöllői út az M3-as autópálya felé valamint vasútvonalunk nyitottá tesz minket a külvilág felé, s ezt igyekszünk kiaknázni.

fővárosból 20 percre rövidült az út hozzánk gépkocsival, ami lehetővé teszi, hogy egy csendes, békés község adjon lakhelyet mindazoknak, akik a budapesti zsúfoltság helyett kényelmes, zöldövezeti területet keresnek maguknak.